One belongs to New York instantly. One belongs to
it as much in five minutes as in five years.
Belépés

a városba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Társalgó
szavak sokasága
Új posztok
hozzászólások



Lyn & Rosie & Ben | It wasn't me, I swear

Marilyn Kaminski
Today at 4:21 am



Sheena x Gale - Survivor camp

Gale Emerson
Yesterday at 7:56 pm



Archiválást kérek!

Gale Emerson
Yesterday at 7:18 pm



Rob & Josh ~ First meetings are the weirdest

Joshua Miller
Yesterday at 7:14 pm



Aaron & Lena

Lena Caldwell
Yesterday at 6:28 pm



Aaron & Cherry - International Children day with justice

Aaron Bennett
Yesterday at 5:27 pm



Hazudj Ha Tudsz

Ezekiel Keller
Yesterday at 3:46 pm



Figyelmeztetések és törlések

Admin
Yesterday at 12:00 pm



Jake & Madelaine - Summer night

Jake Lester
Yesterday at 10:15 am
Lakosok
nyilvántartása
Csoport neve
Média 7 2
Diákok 11 5
Törvényszegõk 7 10
Bûnüldözés 8 8
Hivatal 2 3
Üzlet 6 2
Oktatás 4 3
Munkások 5 4
Egészségügy 6 5
Összesen 56 42
Ismerõs idegenek
New York utcáin
Jelenleg 14 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 14 vendég :: 2 Bots

Nincs


A legtöbb felhasználó (67 fő) Vas. Márc. 12, 2017 6:18 pm-kor volt itt.

Share | 
 

 Leonel Freeman

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Leonel Freeman    Hétf. Jan. 29, 2018 3:38 pm


Leonel Freeman

I don't trust words. I trust actions.


Karakter típusa: saját
Teljes név: Leonel Freeman
Becenevek: Leo, Leon
Születési hely, idő: New York, 1988. szeptember 16.
Kor: 29
Lakhely: Queens
Szexuális beállítottság: hetero
Családi állapot: nőtlen
Csoport: bűnüldözés
Ha végzett vagy még tanul//Egyetem: New York City Police Academy
Ha dolgozik//Munkabeosztás: civil rendőr
Ha dolgozik// Munkahely: New York City Police - Manhattan
Hobbi: szörfözés, olvasás, dobolás, a másik folyamatos ugratása, főleg, ha nőből van.
Csak hogy néhány jellemzőt soroljak a személyiségemet alkotó darabkákból: nagyszájú, optimista, céltudatos, türelmetlen, humoros, makacs, őszinte, feledékeny, jó megfigyelő, kreatív. Most, hogy így összeszámoltam a tulajdonságaimat, és a jók fölényben vannak, így azt hiszem, határozottan kijelenthető a következő is: nagyképű. De csak egy kicsit. Annyira nem vészes a helyzet, mint sokan gondolják elsőre. A fejem elég flegma tud lenni, így az első benyomás biztos, hogy az lesz rólam, ha rám nézel, hogy mekkora faszfej. Pedig nem is vagyok az, csak indokolt esetekben. Akkor viszont nagyon. Rendőrként nagyon nem előnyös a nagyszájúságom és az őszinteségem ötvözete, mert simán elmondom a feletteseimnek a véleményem, ami sokszor nem segítő szándékként veszi ki magát, így elég hamar tudom a rövidebbet húzni -lásd: lefokozás-. Szeretem a munkám, de néha már a hátam közepére sem kívánom, főleg, ha nagyon meg akarják mondani, mit csináljak. Kreatív vagyok, sokszor jobb öltetekkel hozakodom elő, mint az FBI tagjainak többsége. Kivéve néha, amikor ostoba ötletekkel hozakodom elő, és akkor annak nem sok jó következménye lesz. A szerelemben kurva szerencsétlen vagyok, lassan 30 vagyok, és eddig nem volt olyan nő, aki komolyabban megfogott volna, pedig én tényleg tárt karokkal várom, nem is értem, mire vár már. Mondjuk azt nem tudom, hogy fogja elviselni a kissé kicsapongó életmódom, de majd csak megleszünk valahogy. Az ellenségeim listája eléggé végtelen, és a legnagyobb arányban kollégák vannak rajta, pedig én esküszöm, jó fej vagyok, csak valamiért bököm a csőrüket. A családomért tűzbe mennék, lévén, anyámat nem is ismerem, mindig én voltam, aki az ikertesómra, Camillára vigyázott, főleg, miután apám is eltávozott az élők sorából. Nem egyszerű, mert néha követhetetlen, most már nagyjából felnőtt, így közel a harminchoz, hála a jó égnek!


escape the ordinary

Aleksej Chenkova. Lassan fél éve élek ezzel az álnévvel, de még mindig nem sikerült megszoknom rendesen, viszont a legnehezebb mégis az orosz akcentus megtartása, ha angolul szólalok meg. Az apai nagyanyám vérbeli ruszki volt, ennek okán beszélek én is majdnem folyékonyan, de hála az égnek, az apró hibák egy idióta amerikainak fel sem tűnnek. Mármint annak, aki tényleg ilyen sötét, de esküszöm, Henry a világ egyik legostobább embere, így talán nem lesz nehéz kijátszanom. Az már más tészta, hogy Svetlana sokkal okosabb, és valószínűleg már sejti, hogy orosz vér bennem tényleg csak minimálisan csörgedezik és semmi közöm ehhez a néphez. Okos nőcske, tartja a száját, mert tudja, ha pofázik, akkor sosem szabadul innen és két perc alatt kinyírják, de nem csak őt, még engem is. Gyönyörű a nő, de teljesen illegálisan van itt New Yorkban, mellesleg valami gyanús, mert Henry a napokban baromi ideges volt, és mint újdonsült jó barátja, valami olyasmiről hadovált, hogy nem tud teherbe esni, márpedig neki gyerek kell. Méghozzá orosz. Nem értem egészen, mi ez a nagy oroszok iránti vonzódás, de ezzel, hogy azt hiszi, én is ezt a vodka-fanok társaságát erősítem egészen jól beférkőztem már a bizalmába egy pár hónap alatt.
- Aleksej?! Segíts nekem, drága barátom. – Kurva anyád. Még jó, hogy ilyen jól tudom türtőztetni magam, mert párszor már szemen köptem volna azért, amit a „feleségével” művel. – Van egy kislány. Gyönyörű, akár Svetlana gyermeke is lehetne, de így, hogy nincs köztük egyenes rokoni kapcsolat, még szebb is lehet a történet. Elég sanyarú sorsa volt eddig, szegénységben nőtt fel, de én majd megadok neki mindent. – Az arcára kúszó undorító mosolytól a gyomrom is felfordul, de halkan felnevetek és megcsóválom a fejem.
- És hány éves a kicsike? – érdeklődöm, miközben rezzenéstelen arccal húzom le a vodkát, majd lecsapom a poharat az asztalra.
- Tizenhat. – Ahh, fúj. Ez szexrabszolgának akarja a kiscsajt. Felvonom az egyik szemöldököm és úgy mustrálom a férfit. Mit férfit? Ez egy undorító disznó, nem férfi. Ehhez már nekem sincs nagyon gyomrom, sőt konkrétan mindjárt idehányok az asztal közepére.
- Mit kelleni csinálni? – kérdezem, de a hülye is tudja, hogy csempésztetni akar velem, lévén, az útlevelem –hamisított ugyan, de nagyon profin- orosz, és egyszerűbben áthozom a kislányt több határon keresztül.
- Figyelj, Aleksej. Ez a kislány... nézd, milyen kis formás alakja van – mutatja meg a telefonon a fotót, és meg kell hagyni, tényleg szép az arca, de könyörgöm: Ez egy gyerek! – Kell nekem. – Biccentek és természetesen elvállalom a dolgot, de csakis látszólag. A főnökeim fogják eldönteni végül, hogy a bevetés hogy menjen tovább, de ha rajtam múlik, biztos nem fogom behozni a lányt az USÁ-ba.
- Már látom magam előtt, nagyon jó apuci leszek. – mondja olyan undorító kacajjal vegyítve, hogy a pumpa pillanatok alatt fut fel bennem, és olyan ideg önti el a testem minden porcikáját, hogy egy pillanatba telik, hogy előrántsam a fegyverem az eddigi jó kis rejtekhelyről. Egyenesen felé szegezem a pisztolyt.
- Te undorító fasz! Azt hitted majd egyszerre két szexrabszolga lesz a házadban? Garantálom, hogy a börtönben majd te leszel az, aki lehajol a szappanért, „drága barátom”. – Az agyamat elönti a vér, és ahogy hátrál, már látom, hogy ez az akció kurvára nem volt a legmegfelelőbb alkalom, és az ablak mögötte nagyon nem jó helyen van. Ne ugorj ki, te istenverte! Közelítek felé, és próbálom hátrálásra késztetni, de elég rafinált most épp, így gyorsan kapcsol és már vetődik is kifelé az ablakon, a probléma pedig az, hogy egy kibaszott családi ház alsó szintjén vagyunk, tehát simán futni fog. Nézd már, nem is olyan ostoba, mint hittem! Lövök egyet, és a golyó a karját súrolja, de ez édeskevés ahhoz, hogy elterüljön.
- Nyugati oldal, szökik! Fussatok bolondok! – mondom, hiszen a gyűrűmben ott lapul a kis poloska, így az FBI-osok hallják minden szavamat. Utána vetődök az ablakon, de már látom, hogy ennek mindegy, rafkós, és így egy következtetést vonok le: kura nagy szarban vagyok.

***

- Le kell fokoznom, Freeman. Ez a húzás bedöntötte az egész tervet. Fél évet húzta, aztán elszáll az agya egy ilyesmi megjegyzéstől, hogy azt mondja ez a hülye Henry, jó apuci lesz? – Idegesen ücsörgök a felettesem irodájában, és az ujjaimmal az asztalon dobolok. Az ok, amiért teljesen felhúztam magam a megjegyzésen, mert az egyik volt legjobb barátomat is molesztálta a saját apja, és rajta nem tudtam segíteni. Azóta is azon kattog az agyam, és ahányszor bármi ilyesmi szóba jön, leszáll a vörös köd.
- Maga hallotta, milyen hangsúllyal beszélt arról a lányról? Majdnem odaokádtam a szoba közepére, Hudson, undorító volt. – próbálom menteni az irhám, de tudom, hogy ez most nem fog menni, mert egy komoly bevetést döntöttem csődbe.
- Kit érdekel? Most azt hiszi, nem fogják becsempészni azt a szerencsétlen lányt? Téved, ha azt gondolja. Holnapután már itt is lesz, és valaki alatt... – belé ojtom a szót, mert tényleg ez az egyetlen dolog, amivel fel tudják cseszni az agyam, a pedofília.
- Kuss. – mondok ennyit, és tudom, hogy ez be is teszi a kiskaput nála. Az arca komor, én pedig állom a tekintetét. Az egyik legjobb embere voltam, de elbasztam, ezt aláírom. Most komolyan emiatt az egy baki miatt fog lefokozni és mehetek vissza a pitiáner kis ügyekhez? Jaj, de fasza!
- Holnap várja az irodában Ms. Bowen pontosan nyolckor. Majd ő elmondja a továbbiakat. – Hála a jó égnek! Végre megaszabadultam attól a nőtől és az irántam táplált vonzalmaitól, erre most újra vissza oda? Öljetek meg.


avatar
Bûnöldözés
Play by :
Vinnie Woolston
Kor :
30
Foglalkozás :
civil zsaru
Hozzászólások száma :
37

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Leonel Freeman    Csüt. Feb. 01, 2018 9:41 am


Gratulálok, üdv nálunk!

Leo! Engedd meg, hogy én fogadhassalak el, mert meg kell vallanom vártam mit fogsz elénk tárni. Very Happy Örülök, hogy végre a rendőrök is szaporodnak. Mintha megszaporodtak volna a bűnözők Rolling Eyes Kellenek az ilyen erős emberek is, akik megvédik a fiatalságot a sok rossztól. Örülök, hogy én olvashattalak, mert nagyon szeretem, ahogy írsz! Remélem azért majd egyszer sikerül összefutnunk, mert biztosan izgalmas játékaink lennének Very Happy Tekintve, hogy mennyire két akaratos személyiségünk van xD Viszont itt nem az annak szánt poszt van. Very Happy Kérlek foglalózz, hiszen nem volt kétség, hogy elfogadjalak. Razz Aztán menj csak a főnök elé. Oda én se örömmel jeenek meg Rolling Eyes Na, de sipirc és lássalak ám Manhattan utcáin Very Happy



avatar
Bûnöldözés
Play by :
Serinda Swan
Kor :
27
Foglalkozás :
DEA
Hozzászólások száma :
26

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Leonel Freeman

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin in New York :: Ahol minden kezdõdik :: Karakterrészleg :: Bûnüldözés-
^
ˇ